Felolvasószínház
- FELOLVASÓSZÍNHÁZI SOROZAT A BÁZISON
A Maladype Színház a Bázis sajátos, intim terének előnyeit megragadva, 2013-ban indította útjára felolvasószínházi programsorozatát. A program célja, hogy kortárs szerzők műveivel ismertetesse meg az újdonságokra fogékony közönséget. A bemutatásra kerülő szakirodalmi-, szépirodalmi művek és kortárs színdarabok kivételes rendezői megoldásokban kerülnek színre a Maladype színészei és vendégművészek megfogalmazásában.
(Igaz történet alapján)
Út a szabadságba. Legalábbis ebben bízik az a 937 zsidó, aki 1939 májusában útra kel. "Engedélyt kaptak", hogy elhagyják Németországot, Kubában fognak - legalábbis ideiglenesen - menedéket kapni, ahogy ez korábban már működött más menekültekkel. A remény nem hal meg - bár a hajótársaság az utolsó pénzüket is elvette, bár a legénység tele van nácikkal. De a bizakodás hamar rémisztő felismeréshez vezet: Kuba már senkit sem fogad be...
Nina Segal költői víziója először lesz látható magyar nyelven a Maladype Színházban, egy zongora és öt emberi hang tolmácsolásában.
Az eseményt szokás szerint beszélgetés követi, amelynek keretében az új drámák, égető kérdések, az írás vagy a fordítás is terítékre kerülhetnek, de a bátrabbak saját szövegeket is felolvashatnak.
Csepeli György IV. Károly - egy befejezetlen történet című drámatöredékének felolvasószínházi bemutatója továbbgondolja a háború után kialakult és a jelent is meghatározó kulturális anomáliákat; a többnemzetiségű Monarchia széttöredezett identitásának lehetséges kölcsönhatásait, valamint az előremutató, szabad fejlődést szem előtt tartó történelmi személyiségek szellemiségét.
Előadják: Bödők Zsigmond, Huszárik Kata, Szilágyi Erika, Tankó Erika
Közreműködik: Márkos Albert - cselló
Részlet a regényből:
"Mi hoztuk el az igazságot, a mi szánkból azonban hazugságnak hangzott. Elhoztuk nektek a szabadságot, a mi kezünkben azonban korbácsnak látjátok... A jövő ígéretét hoztuk, de akadozott a nyelvünk és csak kutyaugatás szólt a szánkból..."
Előadják: Huszárik Kata, Szilágyi Ágota, Tankó Erika, Bödők Zsigmond
Így vall a műről az egyik szerző, Szelényi Iván:
„Tizenegy évvel ezelőtt, 1974 nyarának utolsó napjaiban fejeztük be Konrád György barátommal együtt utolsó közös könyvünk, Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz kéziratát egy csobánkai tanyán, tíz-tizenöt kilométerre Budapesttől. Siettünk a könyvvel, „rejtekhelyre” vonultunk, távol forgalmas városi lakásunktól és munkahelyünktől. Kissé paranoid módon úgy véltük – bár, minta későbbi események megmutatták, nem minden alap nélkül –, hogy figyel bennünket a politikai rendőrség.
Előadja: Huszárik Kata
„A gyilkosság egyszerre ok és okozat. A létezés teljessége valósul meg általa, a gonoszt képviselve. A szabadság elérése történik meg általa – zsarnoki rítusokat működtetve, bűnbe torkollóan. Olyan tett, amikor az igazság keresése és az igazság szolgáltatása az európai kultúra határain kívülre helyezett viselkedésformákban és választásokban valósul meg. A családon belüli erőszak a mai magyar korszellem része, mely mintaként, követendő sémaként még a világtól elzárt, pszichotikus viselkedési repertoárjában is megjelenhet – s végződhet a közvetlen hozzátartozó elleni erőszak-viselkedésben.” Részlet a műből
Szereplők: Lendváczky Zoltán, Tankó Erika, Szilágyi Ágota
A felolvasó színházi előadást kísérő beszélgetésen részt vesz Konok Péter a mű fordítója.
Előadja: Ligeti Kovács Judit
KLIM (Volodimir Klimenko), az orosz és ukrán színházi élet egyik legendás, különleges életutat bejárt, szinte besorolhatatlan alkotója. Szövegei az expresszív vizualitásra, sajátos ritmust követő színészi játékra és a költői, polifonikus szerkesztésre épülnek.
A Lány gyufával (Дівчина із сірниками) c. színpadi műve Kozma András fordításában és rendezésében látható felolvasó színház formájában.
A pandamedvék története, amiként az a szaxofonos meséli el, akinek egyik barátnője Frankfurtban lakik
Szereplők: Lendváczky Zoltán, Molnár Mariann, Orosz Ákos, Tankó Erika, Szilágyi Ágota
A felolvasószínházi előadáson jelen volt a szerző, Matei Visniec és Daniela Magiaru, színházi kritikus, fordító.
A Párizsban élő Matei Vişniecet a legismertebb román kortárs írók közt tartják számon, akit hol Becketthez, hol Kafkához, hol Pirandellóhoz vagy Fellinihez hasonlítanak. Nálunk eddig mégsem tett szert széleskörű ismertségre. - A kortárs európai irodalom egyik legérdekesebb drámaíró darabjai közül Balázs Zoltán válogatott.