Augusztus – nonverbális előadás Bruno Schulz elbeszélései alapján (egyetemi versenyelőadás)

A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem produkciója a fesztivál legtitokzatosabb előadása. Balázs Zoltán több helyen is elmondta: nem pusztán rendezésnek, hanem együttgondolkodásnak és tréningnek is szánta a felkészülési időszakot. A megvalósult előadás alapján a „tananyag” a csapatmunka lehetőségeinek kibontása és a különböző színpadi nyelvezetek megszólaltatása lehetett. A novellák elemzésével kezdődő próbaidőszak végére dőlt el, hogy szöveg egyáltalán nem fog elhangzani a színpadon, marad a zene és a tánc.

A produkció színes, kellemes nézni valót kínál (miközben nem kérdéses, mennyire kemény munka van mögötte): az együttmozgások harmóniáját, az egymást feltételező, összecsiszolt mozdulatok esztétikumát, a tánc nyelvén felépülő „párbeszédek” sokértelmű, verbalitásra le nem fordítható gesztusait. A színek, ha tetszik, az érett nyarat idézik (a lányok piros, bordó, narancs, lila, zöld ruhái), a minimális kellékhasználatot a játékosság jellemzi, a zenei válogatás pedig szabadon kalandozik az évszázadok között.

És akinek élénken emlékezetében élnek a Schulz-novellák, a játék tág asszociációs terében egy-egy motívum akár fel is idéződik belőlük. A közössé váló titkok kutatása azonban csak bónusz – az előadás nem szab feltételeket, és nem vállal ismeretterjesztést. Meglehetősen szabadon fordít; fő vonzereje éppen ebben a szabadságban, szellősségben van.

Dömötör Adrienne: A harmincadik - Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja 2018, Criticai Lapok, 2018