Mit kellene még bizonyítanunk? – A Maladype Színház közleménye
A közel 20 éves Maladype Színház közleményt fogalmazott meg a 2020. évi működési pályázat döntéseivel kapcsolatban. A nagy múlttal rendelkező, kiemelkedő szakmai sikereket magáénak tudható társulat elnyert támogatása érthetetlen okokból évről-évre csökken.
Ebben a vészterhes időszakban, amikor a koronavírus-járvány okozta pusztítás az emberek egészsége mellett a világ gazdaságára is katasztrofális hatással van, amikor a kényszerű leállások következtében embertársaink nem tudják biztosítani mindennapi megélhetésüket és családok esnek szét, különösen nagy jelentőséggel bírnak azok az emberi-szakmai megnyilvánulások, amelyek – az összefogás és a szolidaritás kötelezően sokat hangoztatott jelszavai mögül – egyéni érdekek mentén, felelőtlenül mondanak ítéletet egy alkotóközösség amúgy is bizonytalan jövője felett.
A Maladype Színház közel húsz éves története során nem először fogadja döbbenettel a működési pályázatokat elbíráló kuratórium döntéseit, és nem először reagál közleményben a társulat hazai és külföldi eredményeit egyaránt diszkrimináló, igazságtalan listázásra. Múltbeli teljesítményeit és jövőbeni terveit ily mértékben megkérdőjelező kuratóriumi határozattal azonban fennállása alatt még nem találkozott. A magyar színházi élet egyik legmeghatározóbb alkotóműhelyének a működését és a megmaradását végzetesen veszélyeztető mostani „ítélet” teljesen új értelmet kap a kulturális szférában dolgozókat kritikusan érintő globális vészhelyzet, a társulatot 2019 áprilisában sújtó rendkívüli kár, valamint az évek alatt markánsan csökkenő tendenciát mutató támogatási eredmények tükrében. Ezért a Maladype társulatát ért sérelem az összefüggések átfogó értelmezését igényli.
A minősítéssel nem rendelkező Budapest fővárosi székhelyű színház- és táncművészeti előadó-művészeti szervezetek Emtv. szerinti 2020. évi szakmai program megvalósítási és működési támogatására kiírt pályázat Színház I. kategóriájának eredményeit olvasva, a Maladype Színház számára világossá vált, hogy a működési pályázatokat elbíráló kuratórium aránytévesztő és elfogult döntései a társulat egészére nézve egy több éves támogatási folyamat szándékos redukálásának újabb, talán végső stádiumát jelenti. Az üzenet egyértelmű: a Maladype alkotóterének tudatos visszaszorítása, módszeres ellehetetlenítése zajlik.
A belterjes szakmai csoportosulásoktól és a politikai szcénától mindig távol maradó, szellemiségét és szakmai elkötelezettségét tekintve valóban független Maladype Színház nem tudja szó nélkül hagyni a szakmai indokok és érvek alapján sehogyan sem értelmezhető egyoldalú kuratóriumi határozatot. Hallgatásával nem szeretné azt a látszatot kelteni, hogy a szakmai grémium döntését elfogadja, a társulat számára megítélt támogatási összeget feltételek nélkül tudomásul veszi, a működéséhez szükséges hiányzó fedezetet pedig, az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan, időben előteremti.
A Maladype Színháztól idén – a szakmai kurátorok döntése alapján – elvonásra került 7,000,000 Ft, aminek köszönhetően a társulat tavalyi 16,000,000 forintnyi támogatása 9,000,000 Ft-ra csökkent. A konzekvens gazdasági és művészeti koncepcióval építkező független alkotóműhely éves működését fedezni kívánó támogatási összeg indokolatlanul nagyarányú megvonása fontos kérdéseket vet fel a szakmai szervezetek, a Budapest Főváros Önkormányzata, és az EMMI/EMET-NKAI által felkért/delegált szakemberek felelős magatartását, valamint az objektív döntéshez szükséges tájékozottságát és tapasztalatait illetően.
A 2020. évi működési pályázatokat elbíráló kurátorok által előidézett megkülönböztető helyzet különösen érthetetlen, ha komolyan vesszük az előző évek kurátorainak „Indokol a kuratórium” című 2018-as írását, amelyben a testületi tagok a támogatónak külön bekezdésben tettek javaslatot hat jelentős szakmai múlttal rendelkező társulat külön kategóriában történő kiemelésére: „Emellett javasoljuk egy kiemelt kategória létrehozását azon évtizedes múltra visszatekintő, stabilan és kiszámíthatóan működő társulatok számára, akik önkormányzatoktól való függetlenségük miatt nem lehetnek kiemelt előadó-művészeti szervezetek, ám mutatószámaikban gyakran hasonló nagyságrendű előadásszámot és/vagy nézőszámot produkálnak. Javaslatunk szerint ebbe a kategóriába kerülhetne Pintér Béla és Társulata, a Stúdió K Színház, a Forte Társulat, a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ, a Káva Kulturális Műhely és a Maladype Színház. A kiszámíthatóság, tervezhetőség és fejlesztés érdekében ezen szervezetek számára javasoljuk elérhetővé tenni a 3 éves pályázás lehetőségét, évenkénti beszámolási kötelezettség mellett, amire az Emtv. jelenleg is lehetőséget ad.”
Sajnálatos tény, hogy az érintett társulatok az évente változó kuratóriumi testületek értékítéletének és szempontjainak egyetlen valós mérőjét sem ismerik, és nem számíthatnak a kuratóriumi munkát végző személyek közötti szakmai folytonosságra sem. A független színházi szféra történéseit hitelesen alátámasztó információk hiánya is jelentős véleménykülönbségeket és torzulásokat eredményez a kuratóriumi tagok között. Így nem meglepő, hogy a döntési procedúrában a fentebb idézet javaslattal ellentétes előjelű folyamatok zajlanak, és a régóta ambicionált profiltisztítás – ami a több éves értékteremtő munka valós eredményeire épülő értékelés megkülönböztető jelentőségét segítené elő a döntési gyakorlatban – rendre elmarad.
A Maladype Színház társulata továbbra is egyetért Hegedűs Sándor tánckritikus állításával, mely szerint „20 millió forint alatt nem lehet működtetni egy társulatot”, ezért áttekintve a támogatási eredmények évről-évre meredeken ereszkedő görbéjét nyilvánvalóvá válik, hogy a színház társulati működésének szisztematikus ellehetetlenítése a cél. Semmi más nem magyarázza, hogy miért ítélt 2014-ben a társulat számára 21,900,000 Ft-ot a szakmai kuratórium, 2015-ben, 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban csak 18,000,000 Ft-ot. Miért csökkent 2019-ben 16,000,000 Ft-ra a színház támogatása és mi indokolta, hogy idén már csak 9,000,000 Ft-ot ítéljen meg a kuratórium?
Az évről-évre egyre súlyosbodó anyagi gondok ellenére a Maladype vezetősége rendkívüli erőfeszítéseket tett és különböző „túlélési stratégiák” sorát dolgozta ki a színház mindennapi működése és projektjei finanszírozásának érdekében. A kuratóriumok által megítélt összegeket jól strukturálta, más forrásokból, kreatív/alternatív támogatói programok megvalósításával a működési pályázatokon elnyert támogatást megnövelte, energiáját a mindenkori alkotói munkába fektette. Prioritásként kezelte, hogy a nehezen tervezhető és fenntartható működése ellenére – állandó játszóhely és társulat formájában – szakmai fejlődést és megmutatkozást nyújtó lehetőséget biztosítson pályakezdő művészeknek.
Fontos tudatosítani, hogy a biztos állami támogatással nem rendelkező független szervezetek működésének bázisát a működési pályázat által elnyerhető összeg adja. Ezért a más, állami és nem állami projektpályázatokon elnyert támogatások, a nemzetközi fesztiválok, koprodukciós partnerek és befogadó színházak által felajánlott költségtérítések, valamint az egyéb támogatások nagy része nem fordíthatóak működési költségekre, azokból kizárólag az adott projekt költségei finanszírozhatóak. Amint az a kurátorok számára is nyilvánvaló, a szerződésekben rögzített támogatások szigorú elszámolási rend szerint csak az adott program megvalósítására fordíthatóak támogatásként és külön költségvetésként kezelendőek. A Maladype ezért elgondolkodtatónak tartja, hogy a megbízott kurátorok számára miért nem jelent egyértelmű értéket egy állandó társulattal és repertoárral működő, jelentős hazai és nemzetközi koprodukciókat, fesztiválmeghívásokat, workshopokat, oktatási és nevelési programokat maga mögött tudó közel húsz éves alkotóműhely működésének érdemei szerinti támogatása a független színházi területen.
Mindenki számára köztudott a 2019-es év sajtóhíreiből a Maladypét ért vis maior helyzet (szomszédi gondatlanság következtében keletkezett jelentős anyagi és technikai károk miatt a társulat elvesztette Mikszáth-téri játszóhelyét, csökkentenie kellett repertoáron lévő előadásainak számát és a társulati tagok létszámát), aminek a negatív hatásait az együttes a mai napig megszenvedi. A vészhelyzetet enyhítő gazdasági intézkedések és a korábban vállalt előadásszámokra visszaható sajnálatos problémák a 2020. évi működési pályázat szakmai beszámolójában és tervezetében szöveges formában is kiemelten jelentek meg. A színház a küszöbkritériumnak számító évi 50 db előadásszámot utóbbi évadjait tekintve átlagban 148,3 %-ban teljesítette, amit állandó játszóhelyének elvesztése után a fent említett okok miatt a 2019/20-as évadban csak 84%-ban sikerült megvalósítania. A repertoáron maradt előadások tervszerű teljesítését gátló tényezők megszűnéséig a Maladype sajnos főleg külföldön játszhatta előadásait. A társulat új játszóhelyén, a Fészek Művészklubban 2020. január végén bemutatásra kerülő Yvonne című előadás pedig – a pályázat benyújtásáig – csupán néhányszor tudott közönség elé kerülni.
Mindezek fényében értelmezhetetlen a Döntési lista kuratóriumi indoklásban megfogalmazott bekezdés: „A szakmai kuratórium értékelte, ha a pályázó a működésére vonatkozó adatok kapcsán felmerülő kérdésekre kitért a szakmai tervben vagy a beszámolóban, és ennek fontosságára nyomatékosan szeretné felhívni a pályázók figyelmét.„ Eszerint a Maladype esetében a döntnökök kizárólag az adatlapot nézték át, a számszerűsített adatok szöveges indoklásának tanulmányozása elmaradt.
Bár kérdéses, hogy a mindenkori kuratórium döntése meghozatalakor figyelmen kívül hagyhatja-e egy szilárd szakmai reputációval rendelkező, nemzetközi hírű színház mindenki által jól ismert vis maior helyzetét, dönthet úgy, hogy pályázatát érvénytelennek nyilvánítja vagy átsorolja egy másik kategóriába. Ha a pályázatot azonban mégis érvényesnek minősíti, jutalmazó vagy büntető jelleggel a társulatot nem minősítheti vissza a pályakezdő, most induló formációk támogatottsági szintjére. Mit kellene még bizonyítanunk? – kérdezte a működési pályázat döntéseivel kapcsolatban megfogalmazott 2015-ös közleményében a Maladype Színház társulata. Úgy tűnik, a kérdés – bár válasz azóta sem érkezett – mit sem veszített aktualitásából.
További kérdéseket vet fel a kuratóriumi indoklásban ekképp megfogalmazott szempontrendszer is: „A szakmai kuratórium elsőként a küszöbkritériumok és a kategóriák kötelező mutatószámainak teljesülését ellenőrizte, és meglepően sok pályázó esetén fedezett fel hiányosságokat e téren.” Végigböngészve a 2020. évi működési pályázatok döntési listáját, és rákeresve bizonyos nyertes szervezetek székhelyére és honlapjára, könnyen megállapítható, hogy bőven akadtak hiányosságok: nem létező vagy hézagos honlapok, elmaradt közhasznúsági jelentések vagy jegybevételi kimutatások, saját magyarországi bemutatóként feltüntetett koprodukciós előadás, és több alkalommal a társulat vezetőségének hiányzó névsora. Ezekben az esetekben nehéz érvényesen teljesített küszöbkritériumokról és elfogulatlan szakmai szempontokról beszélni.
Hangsúlyozandó, hogy a jelen közleményben megfogalmazott gondolatok, amelyek a szakértői testület által a Maladype társulatát ért igazságtalan döntés következtében az együttes felháborodását tükrözik, nem az adott témában érintett más társulatokhoz vagy egyéb szervezetekhez képest és ellenében(!), hanem csakis a Maladypét ért szakmai sérelem kapcsán fogalmazódtak meg.
Sajtóhírek szerint a Kultúráért Felelős Államtitkár arra figyelt, hogy senki ne kapjon kevesebbet, mint tavaly. A Maladypétől azonban nem a kulturális államtitkár, hanem a független területet képviselő kuratóriumi tagok vontak el a tavalyi támogatásához képest 7.000.000 Ft-ot. A Maladype Színház társulatát kétségbe ejti a független területen megmutatkozó éretékrendbeli válság és az a tény, hogy a szakmai képviseletet ellátó személyek döntéseit befolyásolhatja hovatartozásuk, ezért elutasítja a nem szakmai alapon történő megkülönböztetés minden formáját.
A több éves szakmai múltra visszatekintő független alkotóműhely arra kér minden felelős pozícióban lévő fővárosi vagy állami fenntartót és szakembert, hogy ebben a nehéz helyzetben – a valódi empátia, szolidaritás és együttműködés jegyében – keressék meg a Maladypét ért jelentős veszteség orvoslásának a módját. A tét nem kevesebb, mint a Maladype Színház működése és társulatának életben maradása – rendkívüli segítségre van szükség. A társulat a kialakult helyzetben minden felajánlást és támogatást hálásan fogad.
A Maladype társulata jelen közleménnyel a működését veszélybe sodró döntés kapcsán megfogalmazódó véleményét szerette volna kifejezni, az ügyet a maga részéről a továbbiakban lezártnak tekinti.
Balázs Zoltán
és a Maladype Színház társulata
Molnár Flóra, f21, 2020.05.05.