A Tojáséj folytatja az útját. A Maladype Színház 75. alkalommal játssza improvizációs alapú mozgásszínházi előadását; a lengyelországi vendégszereplés után, ezúttal Nagy-Britanniában, a liverpool-i Physical Festival-on május 29-én.

A minden évben, május végén Liverpoolban megrendezésre kerülő, nyolcnapos nemzetközi fesztivál nyitott platformként ad otthont az új színházi nyelvvel kísérletező jelentős társulatok, valamint neves alkotók és szakemberek számára. A fesztivál ideje alatt az előadások mellett utcaszínházi események, szakmai találkozók és egyedi workshopok kerülnek megrendezésre.

A Fest Live elnevezésű nemzetközi showcase fókuszában az új fizikai és vizuális munkák bemutatása áll. Az idei fesztivál programját Miguel Oyarzun és Isla Aguilar (Be Festival), Stuart Allen (Dance4/Nott Dance Festival), Yorgos Karamalegos (Physical Lab), Graeme Phillips (Unity Theatre) és Elinor Randle (Physical Fest) válogatták, akik az angol résztvevők mellett ír, skót, spanyol és magyar együtteseket hívtak meg a nemzetközi színházi seregszemlére.

Az előadásról így vallanak az alkotók: Weöres Sándor címként választott egysorosának törékeny szépségét felfedezve, a Maladype társulatának tagjai ezúttal szavak nélkül, játszi könnyedséggel fogalmazzák meg viszonyaikat (egymáshoz és önmagukhoz) hétköznapi játékaink természetes nyelvén. Ártatlan és ártatlannak tetsző játékok követik egymást, a változatos zenei kavalkádból lendület, életöröm árad, s játék közben mindennapjaink láthatatlan színháza is láthatóvá válik.

„Titkos. Ősi. Modern. Ódon. Gyermekin ártatlan. Ravaszdin fortélyos. Magától értetődőn egyszerű. Bonyolult, mint egy kínai fejtörő. Nem érteni, holott világos, mint a kelő hajnal a patak partján” – írja Molnár Gál Péter az előadásról.
„A konkrét történetek nélkül is tartalmasan epikus, magatartás- és kapcsolat-ősmintákat közlő jelenetek füzére, koreográfiája lágy, álombeli mézektől ittas rendező, a remeklő Balázs Zoltán fejében, akaratában, idegeiben született meg, hogy a Maladype tagjai éljék, forogják, zuhanják, csússzák sárrá, arannyá, sárarannyá” – olvasható Tarján Tamás tollából.

„Nem tánc, még kevésbé balett, inkább mind hevülékenyebb, ugyanakkor pajkos, gyermeki csínytevés, olyan mintha nagy fantáziájú kölykök rossz fát tennének a tűzre, elbabrálnának – egymást is beleértve – mindazzal, ami a kezük ügyébe kerül. Kipróbálják, mi mire használható, a tojásokat például egymás szájába csókolják. Díszletként, olykor megelevenített partnerként harminc bábflamingó szolgál. A színház alapkérdéseire kérdeznek rá” – áll Bóta Gábor: Egymásba gabalyodásból társas magány című írásában.

Az előadásban Lendváczky Zoltán, Páll Zsolt és Tankó Erika szerepelnek, rendezője Balázs Zoltán.

 7 óra 7