Don Giovanni ujjbábopera a Maladype Kamarakoncertek sorozatában

dongiovanni paizsmiki

Az előadásról:

A Don Giovanni opera bécsi változata nagyjából azzal ér véget, hogy mindenki eldalolja a bűnös pusztulása fölött érzett örömét, valamint a reményeit, kivéve Leporellót, aki azon dohog, hogy most nézhet munka után. Függöny.
Jelen darab ez után indul. Leporello talált munkát, ami nem más, mint főnöke történetének az előadása bábok segítségével, kicsiben. A szemtanút halljuk és látjuk, aki semmit el nem hallgat és ki nem hagy.

Az előadás időpontja: 2016. május 08. vasárnap, 19:00

Helyszíne: Maladype Színház, VIII. ker. Mikszáth tér 2. első emelet

A szöveg 2005-ben készült egy Simon Balázs rendezte előadáshoz. A Don Giovanni ujjbábopera tulajdonképpen ennek a zsámbéki előadásnak az alapos újragondolása.


A librettó írásához egy 1936-os operafelvétel szolgált segítségül ( Fritz Busch) Az előadás zenei alapját is ez az anyag képezi (két tétel kivételével, mely Gadiner).

Ének, játék, libretto: Paizs Miklós

Kísér a Vicente Martín y Soler Consort:
Pálhegyi Máté – fuvola
Kertész Ágnes – hegedű
Szabó Anna – brácsa
Kertész Endre – cselló

Bábok: Kondor Edit, Paizs Miklós

A darab kifejezetten felnőtteknek szól, két felvonásból áll, hossza kb. 3 óra.

Paizs Miklós leginkább a hazai könnyűzenei underground prominens szereplője, több mint 20 éve tagja a Korai Örömnek, alapítója (és az első lemez erejéig Secretman néven tagja) a Bëlgának, jelenleg pedig a Sickratman zenekar frontembere. Verseit, prózáit az utóbbi időben a Hévíz című irodalmi lap közli, színészként a Budapesti Anarchista Színház (BASZ) tagja. Jelenleg az Odüsszeiász című könyve (Jaffa kiadó) és A nagy Én című lemeze kapható.

Vélemények az előadásról:

„Túl olcsó volna most azon nyavalyogni, hogy a hivatalos Opera hány és hány millióból nem tud érvényes Don Giovannit kiállítani, ez az adakozásból fenntartott előadás meg így, a szomszéd szobából nézve-hallgatva is hat. Maradjunk csak annyiban: ezt a változatot még az sem felejti el, aki nem látta.”
Fáy Miklós: Don Dzsuva, Népszabadság, 2014. november 30.

„Az egész miliő egy alternatív barokk kamaradarab vidám hangulatát idézi. Paizs színpadi fellépése egészen fausti, ahogy Leporello megtestesítőjeként a teljes paravánnyílást betölti, ami nagyjából egy lapos monitorral megegyező méretű. A domináns Paizs-fej az előadás során maradéktalanul betölti szerepét: ördögi segédként gazdag mimikája minden intonációs gesztusával megidézi a reflexió szellemét, ami, hagyományosan hiányzik a címszereplő karakteréből...”
Tolvaj Zoltán: D. J. „ujjratöltve”, Hévíz, 2015/2

„Egészen rendkívülien elképesztő, ahogy egymaga elénekli a teljes operát, együttesekkel és brutálisan kavargó finálékkal együtt. Nem viccelek, még az áriák - beli futamok is megvannak. Nyilván nem operaéneklést kapunk – szerencsére, hanem rettenetesen kifejező előadást.”
Bárány Péter, facebook-kritika, 2015. november 8.