Kentaur - Munkabemutató a Bázison
Csuja László rendező az előadásról:
„Az előadást Joachim Gneist Szerető gyűlölség című könyve ihlette. A pszichológiai szakkönyv témája a nagyon sok embert érintő borderline szindróma. A könyvben ismertetett személyiségzavarral rendelkező ember identitása éretlen és zavart, ezért a világhoz fűződő viszonyát két érzelem dominálja egyszerre: a csodálat és a gyűlölet. Mivel ezzel a mentális zavarral küzdő ember nem képes pontosan definiálni saját magát és másokhoz fűződő viszonyát, ezért folyamatosan provokálja embertársait. Érdekesnek tartom ezt a tudatállapotot, mert az alanya különlegesen érzékenyé válik emberi minőségekre, hiszen kényszeresen azt keresi, figyeli, hogy mi a viszonya a másikhoz.”
„Az előadást Joachim Gneist Szerető gyűlölség című könyve ihlette. A pszichológiai szakkönyv témája a nagyon sok embert érintő borderline szindróma. A könyvben ismertetett személyiségzavarral rendelkező ember identitása éretlen és zavart, ezért a világhoz fűződő viszonyát két érzelem dominálja egyszerre: a csodálat és a gyűlölet. Mivel ezzel a mentális zavarral küzdő ember nem képes pontosan definiálni saját magát és másokhoz fűződő viszonyát, ezért folyamatosan provokálja embertársait. Érdekesnek tartom ezt a tudatállapotot, mert az alanya különlegesen érzékenyé válik emberi minőségekre, hiszen kényszeresen azt keresi, figyeli, hogy mi a viszonya a másikhoz.”
A történet egy harminc körüli viszonylag átlagos munkával és társasági élettel rendelkező nőről szól. Keresi a normális kapcsolatot a világgal, de általános instabilitása miatt párkapcsolatához, barátaihoz, munkahelyéhez való viszonya egyre zavarosabbá válik. A krónikus belső üresség érzete miatt, lassan föladja az átlag polgári élet iránti vágyát. Lassan befelé fordul, bezárkózik és egyre inkább egy dolognak él csupán: a motorjának. Fokozatosan veszti el valóság érzetét és az irrealitás veszi át az uralmat életében. A története végére téveszméje életre kelti a motort, teste és lelke összeolvad a motor testével és lelkével, - homályos álomként megélt saját valóságából a motor segítségével tör ki. Talán megszabadul?
A Kentaur című előadás drámai szövete egyrészt Bartók Imre szépirodalmi szövegeiből, másrészt a színészek saját történetei és improvizációi alapján vette fel végleges formáját. Az így megszületett előadás töredékes és széttagolt. A jelenetek nem hagyományosan épülnek egymásra, sokszor csak villanásnyi képeket, máskor hosszú és részletesen ábrázolt apró eseményeket, lélektani folyamatokat láthatunk. A belső és külső, racionális és irracionális, fantázia és valóság keveredik a dráma központi nőalakja érzelmi diszharmóniájának logikájától mozgatva.
Kentaur
Írta: Bartók Imre
Szereplők: Lendváczky Zoltán, Orosz Ákos, Szilágyi Csenge, Tankó Erika, Tomi Kosynus
Dramaturg: Bíró Bence
Rendezte: Csuja László