Orosz Ákos Junior Prima díjat kapott! Gratulálunk!

„Kérdezted, hogy milyen váltani egyik szerepről a másikra. Egy idő után rájöttem: az, hogy ha én végig jelen vagyok a színpadon, az felelősséggel jár. Ha nekem van húsz jelenetem, de van olyan, akinek csak három, akkor én annak nem ronthatom el a jeleneteit. Meg kell becsülnöm azzal, hogy figyelek rá és nem magammal vagyok elfoglalva.
Hogy olyan figyelemmel ajándékozzam meg, amivel ő ebből a három alkalomból is ki tud valamit hozni. Ez az egyik legfontosabb ebben a maladypés munkában – itt mindenkit alkalmasnak tartok arra, hogy ezzel a figyelemmel megajándékozzuk egymást....

Érdekes dolgok történnek velem az életben. Nem gondoltam volna, hogy kapok egy ilyen díjat. A felvételim is azért sikerült, azt hiszem, mert azért dolgoztam, hogy minél többet megragadjak abból a lehetőségből, hogy a harmadrostán ott vagyok egy hétig és valamivel találkozom. A szerepeimmel is így vagyok: nem azért dolgozom, hogy tessek valakinek, hanem – itt is csak ezt tudom felhozni –, hogy minél jobban leássak magamban, minél többet megtudjak a társaimról meg az anyagról, amivel foglalkozom. Ha ezt egy díjjal honorálják, az egy csodálatos dolog. Én meghatódtam rajta, ezt komolyan mondom. A Soós Imre-díjon is meglepődtem, az is egy égből pottyant meglepetés volt. Az az igazság, hogy én nem is vagyok igazán jártas ebben, nem is tudtam róla, hogy van ilyen díj. Nagyon örültem, de fogalmam nem volt, hogy ez egyáltalán létezik. A Színikritikusok díjáról tudtam, de hogy mikor van az átadó, meg hogy hogyan van, azt nem. Jó érzés, hogy figyelnek rám és elismerik a munkám.

Nem is lehet úgy próbálni egy szerepet, hogy én most ezért majd kapok egy díjat...

Meg nem is úgy gondolkodom ezekről az előadásokról, hogy én vagyok benne, mint fő- vagy akármilyen szereplő, hanem hogy közösen csináljuk. Ezért fontos, hogy jó kollégáim legyenek. Egy próbafolyamat alatt is arról van szó, hogy hogy lehetne az előadást jobbá csinálni, hogyan lehet minél közelebb kerülni a szerephez és nem azon gondolkodom, hogy milyen alakítás lesz az enyém – nem is szeretem ezt a szót. Nyilván szeret az ember tetszeni, főleg egy színész. Jó az elismerés, hogy kapok visszajelzést, főleg, hogy mostanában nem könnyű a dolgunk. De ebbe most nem szeretnék belemenni." Tallózás Nyulassy Attila és Ugrai István Orosz Ákossal készített interjúból. Megjelent a Kritikusok díjának átvétele alkalmából - 7óra7 - 2011. október)