Filmklub 2012

Janisch Attila filmművészeti előadássorozata

144047 634x475

Szorosan illeszkedve közösségteremtő és közösségnevelő célkitűzéseihez, a Maladype Színház 2012-ben új programsorozattal jelentkezik Janisch Attila filmrendező vezetésével. A filmtörténet jelentős alkotókorszakait és alkotásait bemutató sorozat betekintést nyújt a filmművészet „láthatatlan” területeibe és személyes alkotói szemszögből vizsgálja a korszerű filmkészítés innovatív folyamataira gyakorolt hatásait. A nemzetközi és a magyar filmművészet experimentális tapasztalatai kerülnek terítékre egy mindenki számára érthető és lendületes előadásmódban, Janisch Attila filmrendező felvezetésében.

TEMATIKA:

I. félév
A feszültségteremtés mesterei az emberi psziché útvesztőiben

Valóság, álmok, lidércek, látomások, szenvedélyek, kielégületlenségek.
Hogyan készül? Miért hat?
Mesterművek egy gyakorló filmrendező szemével.
Minden egyes film kapcsán egy különleges alkotó és egy speciális téma kerül fókuszba. Ilyenek: álmok a filmművészetben, titok filmek, lineáris és nonlineáris idő, film és psziché...
A vetítéseket beszélgetések kísérik, melyekben szó lesz arról, hogy hogyan készül a film és hogyan fogalmaz a film nyelvén Hitchcock, Polanski, Kubrick és Lynch.

1. Stanley Kubrick - The Shining

Balta, Nicholson, vérrel teli lift - és 100 percnyi titok - egy zseni filmjében.
Lehet, hogy már láttad, de tudod is, hogy mit láttál?
A 100 percnyi titok a filmről beszélgetés fókuszában.
(anekdota Kubrickról:
Spielberg a halála után bebocsátásra vár a Mennyország kapuja előtt.
Szent Péter, amikor kinyitja a kaput, elállja az útját:
"Ide filmrendezők nem jöhetnek be!"
Spielberg Szent Péter válla fölött átlesve megpillantja Kubick-ot odabenn.
"És Kubrick?"
"Kubrick?"
"Aki ott kerékpározik. Az a fekete szakállas! Filmrendező az is!"
Szent Péter hátrapillant, majd vissza Spielbergre.
"Az nem filmrendező! Ő az Isten!")

2. Alfred Hitchcock - Psycho

"Az ön filmjeiben minden gyilkosság olyan mintha szex lenne és minden szex jelenet plyan, mintha gyilkosság lenne." Farancois Truffaut
"Meg kell mondanom, soha nem élveztem ennyire, hogy lóvá teszem a közönséget.
A Psycho-val úgy irányítom a nézőket, mintha orgonán játszanék." Alfred Hitchcock
A filmtörténet egyik legismertebb, legendás horror filmje.
Mitől működik? Mit tudott Hitchcock, amit máig lopnak tőle más filmesek?
Hagyjuk, hogy hasson újra, de nézzük meg azt is, mitől hat.
Beszélgessünk a Psycho-ról úgy, ahogy talán még sohasem tettük.

3. Roman Polanski - Iszonyat

A szűz, a démon és a tér.
Határtalan látomások. Láthatatlan határok.
A Lengyelországból disszidált fiatal Polanski filmjét egyetlen nagy filmgyártó cég sem akarta elkészíteni. Végül egy pornófilmeket is gyártó kis angol cég adott szabadkezet Polanskinak a film elkészítéséhez. Már amennyire szabadkeze lehetett az extremül alacsony költségvetés mellett.
Csakhogy ezt a filmet nem a belefektetett költségek tették remekművé.
Hanem akkor mi?
Egy Berlinben Ezüst Medve díjat nyert horror film a filmrendező boncasztalán.

4. David Lynch - Muholland Drive

Zseni vagy a blöffök mestere?
Horrorfilm.... tudatfilm....halálfilm. - Three In One
Egy film, amelynek minden képe megfejtendő titok.
Egy film, amelynek megfejtésére internetes szájtok, fanklubok alakultak.
Vajon sikerült-e a rajongóknak megtalálni Lynch mesterműve nyitját?
Próbáljuk meg mi is!

II. félév
A magyar film újítói

Makk, Huszárik, Jancsó, Jeles, Tarr, Bódy, Xantus, Pálfy... Szabálytalan filmek szabálytalan alkotóit ismerheti meg a közönség. A választott játékfilm vetítését és az alkotókkal folytatott beszélgetést - személyes találkozások formájában! - sosem látott rövidfilmek egészítik ki.
A filmet megelőző beszélgetés a hiteles adaptáció problematikáját járta körbe. A filmvetítés után arról beszélt Attila, hogy a „mizantróp” filozófiával, mágikus-realista világlátással rendelkező alkotónak, mihez kell inkább hűnek lennie: a leírt szöveghez, vagy saját, a film műfaji sajátosságait mesterien alkalmazó és folyton megkérdőjelező (új filmtörténelmet író) saját, képi- és hangihatásokban fogalmazott gondolataihoz, látomásaihoz. Később Attila tovább elemezte Kubrick egyéni stíluseszközeit, forradalmi gondolatait, sajátos vizuális megoldásait, képi metaforáit (tükör, labirintus stb.), középre rendezett képeit, a látvány fenséges és hideg eleganciáját, a színek, a geometrikus minták és formák, vagy a szimmetria tudatos alkalmazását, a suspense alkalmazása helyett (a következő vetítésnél ismét elő fog kerülni!) fojtogató atmoszféra teremtés látványbeli és hangi trükkjeit, az idő sajátos kezelését. Körbejártuk Kubrick auditív remeklését is elősegítő szinte „operafilm” igényességű zenehasználatát, zenei gondolatok mentén felépített, szerkesztett dramaturgiáját. Nagyon érdekes volt Attila előadásának az a része is amikor a rendező sajátos, „színészgyötrő” munkamódszeréről mesélt, vagy, hogy miképpen választotta ki a film fő- és mellékszereplőit. Végül elidőztünk kicsit a „ragyogás” fogalmi értelmezésénél is. A sok lehetséges értelmezés egyikeként a tehetség is felmerült. Janisch Attila szenvedélyes előadását látva és hallva, úgy gondolom egy kis „ragyogásért” nem kell neki sem a szomszédba menni...

A filmet megelőző beszélgetés a hiteles adaptáció problematikáját járta körbe. A filmvetítés után arról beszélt Attila, hogy a „mizantróp” filozófiával, mágikus-realista világlátással rendelkező alkotónak, mihez kell inkább hűnek lennie: a leírt szöveghez, vagy saját, a film műfaji sajátosságait mesterien alkalmazó és folyton megkérdőjelező (új filmtörténelmet író) saját, képi- és hangihatásokban fogalmazott gondolataihoz, látomásaihoz. Később Attila tovább elemezte Kubrick egyéni stíluseszközeit, forradalmi gondolatait, sajátos vizuális megoldásait, képi metaforáit (tükör, labirintus stb.), középre rendezett képeit, a látvány fenséges és hideg eleganciáját, a színek, a geometrikus minták és formák, vagy a szimmetria tudatos alkalmazását, a suspense alkalmazása helyett (a következő vetítésnél ismét elő fog kerülni!) fojtogató atmoszféra teremtés látványbeli és hangi trükkjeit, az idő sajátos kezelését. Körbejártuk Kubrick auditív remeklését is elősegítő szinte „operafilm” igényességű zenehasználatát, zenei gondolatok mentén felépített, szerkesztett dramaturgiáját. Nagyon érdekes volt Attila előadásának az a része is amikor a rendező sajátos, „színészgyötrő” munkamódszeréről mesélt, vagy, hogy miképpen választotta ki a film fő- és mellékszereplőit. Végül elidőztünk kicsit a „ragyogás” fogalmi értelmezésénél is. A sok lehetséges értelmezés egyikeként a tehetség is felmerült. Janisch Attila szenvedélyes előadását látva és hallva, úgy gondolom egy kis „ragyogásért” nem kell neki sem a szomszédba menn